mindspace

100 szóban Budapest 2020

kobrizsa — Sat, 12 Dec 2020 08:55:09 +0000

Az idei pályázat sok szempontból máshogy alakult, mint szokott. A pandémia okozott egy kis kavarodást és tavasz helyett ősszel rendeztük meg a történetíró versenyt. A beküldésre 2 helyett 1 hónapjuk volt a pályázóknak, de így is rekordot döntött a 100 szóban Budapest: több, mint 2000 történetet kaptunk.

A csúszás miatt az eredményhirdetés október helyett november 17-re tolódott, méghozzá Budapest születésnapjára. De nem szerettük volna megtörni a hagyományt, hiszen eddig minden évben a CAFe Budapest Kortárs Művészeti fesztiválon zárt a pályázat. Így egy rendhagyó előadással készültünk a fesztiválra a zsűri közreműködésével.

A zsűri tagjai idén Boncsér Sára színésznő, Szabó Benedek zenész és Závada Péter költő voltak, akik nemcsak elolvasták és kiválasztották a legjobb történeteket, hanem néhányat közülük fel is dolgoztak, még hozzá zenekari kísérettel.

Van a Margit szigeten egy régi ásványvíz palackozó üzem, ahol már régóta nem palackoznak semmit. Ott van a város közepén és mégis mindig csend van, senki nem használja. Szinte adja magát a helyszín, hogy az ember kiszakadjon a hétköznapokból, és a nagy üvegablakokon keresztül más perspektívából tekintsen rá erre a nyüzsgő városra. Valahogy úgy, ahogy Arany János is tette a Tölgyek alatt, az itt eltöltött nyarai során.

Az alapkoncepció szerint a nézők egy gyógyüdülésre érkeztek a régi palackozóba. Ezt a hangulatot szerettük volna erősíteni, és egy olyan atmoszférát teremteni ahol a néző picit megpihenhet. Növényekkel és nyugágyakkal rendeztük be a hatalmas teret, és a nagy fehér falfelületeket pedig diákkal vetítettük meg. A történetek hol megzenésítve elevenedtek meg, hol pedig Boncsér Sári és Bárnai Péter színészek segítségével, annak függvényében, hogy a nézők mire szavaztak.

A legjobb 12+1 történetet idén egy óriásplakát kiállításon nézhették meg az érdeklődők a Városháza Parkban. A legjobb novellához már hetedik éve készítenek magyar grafikusok illusztrációkat, és ezek most a város közepén kerültek kiállításra. Az óriásplakátok mellé pedig pár hétre egy POKET automata is került, ahol a nézők sebtiben meg is vásárolhatták a kiskönyvet.

2020 legjobb történetében eltűnő cégtáblák és fali csempék okoznak komoly bonyodalmat. A Fekete opálüveg szerzője Janecskó Katalin, a rejtélyhez Pernyész Dóra készített illusztrációt. A második helyezett Geréb János Hétköznapi történetben egy vámpír és egy zombi esik egymásnak a Krisztina körúton. Az esetet Moroncsik Ádám illusztrálta. A harmadik helyezett Dizseri Barnabás A Jánosban című műve pedig egy kórházi szerelési munkáról mesél, amelyhez Hitka Viktória készített illusztrációt. A 18 év alatti kategória Babják Sári lett, aki egy pesti osztálykirándulásról és egy elveszett papucsról írt, az illusztrációt pedig Rumi Zsófi készítette hozzá.

A fák alatt a park végében egy retrospektív kiállítás is készült, ami nagyon szépen mesél Budapest elmúlt hét évéről. A köztéri paravánra felkerült az eddigi hét év három-három legjobb története, és ezek elég sokáig kint lesznek, ami külön siker, hiszen így minél több városlakó láthatja ezeket.

A 100 szóban Budapest történetíró pályázat, az előadás és a hozzá kapcsolódó köztéri kiállítások a Budapest Brand Nonprofit Zrt. és Budapest Főváros Önkormányzatának teljeskörű támogatásával valósultak meg.

100 szóban Budapest

"A facilitáció ereje a részvételi tervezési folyamatokban" workshop meghívó

kobrizsa — Sun, 06 Sep 2020 14:27:09 +0000

Az idei Nemzetközi Facilitációs Hét rendezvény keretein belül szervezetünk is tart workshopot a részvételi tervezés és a facilitáció témájában 2020. október 20-án Budapesten, a Lumen Kávézóban.

A workshopon a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött és a befogadó tér, valamint a biztonsági elővigyázatosság miatt a résztvevők száma erősen limitált. Regisztrálni itt tudsz: lets-meet.org

A workshopról

Részvétel alapú tervezési folyamat, közösségi tervezés, általánosságban a részvételi módszerek egyre népszerűbb elemei a várostervezési projekteknek immár idehaza is. A “public participation” angol fogalma adja a kiindulási alapot, mely több évtizedes múltra tekint vissza a hazai gyakorlatban is. A workshopon kísérletet teszünk arra, hogy a résztvevők saját élményen keresztül ismerkedjenek meg olyan facilitációs módszerekkel, melyek a vegyes résztvevőjű participációs folyamatok hatékony megvalósítását segítik.

A workshopon néhány, az elmúlt években megvalósított közösségi és részvételi tervezési projekt tapasztalatait is bemutatjuk.

Az esemény házigazdái: Zsargó Szilvia, Varga Cecília és Kobrizsa Ádám a Mindspace képviseletében

A Nemzetközi Facilitációs Hétről

A Nemzetközi Facilitációs Hét magyarországi rendezvényein 2020. október 19-25 között több mint 20 workshopon pillanthatsz bele számos módszerbe, melyet hazai minősített facilitátorok tartanak szerte az országban.

A rendezvénysorozat a Nemzetközi Facilitátorok Szövetsége (IAF) kezdeményezésére jött létre. Célja, hogy megmutassa a facilitáció erejét mind az új, mind pedig a már meglévő közönség számára, egyúttal közösségi érzést alakítson ki a facilitátorok és csoportjaik között világszerte. Légy részese te is, regisztrálj az alább meghirdetett programok valamelyikén.

További részletek: http://facilitacio.hu

A workshop része a “Community planning for a change - facilitating transitions” című Nemzetközi Visegrádi Alap programban nyertes projektnek, melyet a Mindspace Nonprofit Kft. és nemzetközi partnerei közösen valósítanak meg 2020-2021 között.

Fotó: https://www.megujuloderiutca.hu

Részvételi tervezés és facilitáció az élhetőbb V4+ városokért 2020-2021

A társadalmi részvételtől a közösségi tervezésig

kobrizsa — Sat, 16 May 2020 16:27:08 +0000

Mivel mi magunk is foglalkozunk a részvételi/közösségi tervezéssel, ezért kicsit utánajártunk és mélyebbre ástunk a társadalom bevonás témájának. Ebben a bejegyzésben több forrást alapul véve összeszedtük a számunkra fontos kérdéseket, amikre konkrét hivatkozások és a saját gondolataink felhasználásával válaszolunk.

A társadalmi részvétel fogalma a városfejlesztésben

Mi a lényege a társadalmi részvétel fogalmának?

A fogalom alapja az angol “public participation”, magyarul társadalmasítás vagy társadalmi részvétel. Alföldi György megfogalmazásában

a városfejlesztés területén a “public participation” azt szeretné elérni, hogy a döntéshozók és az emberek között egy szorosabb kapcsolat jöjjön létre,
meghatározott keretek között bele lehessen szólni a mindennapi történésekbe és aktívan közreműködni a várostervezési folyamatokban,
a “public participation” az általános demokratikus működési elvek gyakorlati alkalmazása. [1]

“A fogalom magyar használatát az 1980-as években a rendezési tervek kapcsán szervezett lakossági fórumokra is próbálták alkalmazni, valójában az EU-ba történő belépés után került be az eszközrendszerbe, mikor kötelező elemmé vált az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) kidolgozása kapcsán”. A gyakorlat elterjedésében segített, hogy a lokális döntési kérdések alkalmával mind a tervezők, mind az önkormányzatok a társadalmi részvétel eszközrendszerében láttak megoldási lehetőséget. [2]

Mik a társadalom bevonásának lehetséges eszközei?

A lehetséges eszközök felsorolásához a TérKöz Példatár - jó gyakorlatok a társadalom bevonására kiadványában szereplő gyűjtést vettük alapul.

Az eszközök a fejlesztésben érintett közösségek elérését, tájékoztatását, edukálását, mozgósítását, bevonását és együttműködését segítik. Az eszközöket az alábbi kategóriákba tudjuk sorolni:

nyilvánosság (szórólap, hírlevél, plakát, tábla, honlap, kiadvány, közösségi média, imázsépítés)
szervezés (helyi erők összefogása, helyszíni projektiroda, helyszíni együttműködés,
külső szakértők bevonása)
tervezés (meglévő tudás felhasználása, igényfelmérés, helyszíni tervezési alkalom, részvételi fórum)
közösségi akciók (tesztelés, modellezés, közösségi megvalósítás, sportrendezvény, művészeti események, közösségi esemény, mobil berendezések, üzenőfelületek)
társadalmi programok (városhasználati oktatások, közösségi szociális programok, kulturális programok, környezetvédelmi programok, helytörténeti programok, városszépítő programok)

Ahhoz, hogy a társadalom bevonás folyamata eredményes legyen, az eszközöket jól kombinálva, előre megtervezett összehangolt lépésekre van szükség. [3]

Miért fontos/hasznos a társadalmi részvétel?

A válaszokat szintén a TérKöz Példatár - jó gyakorlatok a társadalom bevonására kiadványából hivatkozzuk.

A kerületi önkormányzatoknak érdeke, hogy a projektek valós igényeken alapuló, társadalmilag elfogadott fejlesztések legyenek, támogassák a meglévő helyi közösségek kialakulását és megerősödését.

A városi térben, ahol sok ember él együtt kis helyen, a különböző érdekellentétek számtalan konfliktust szülnek. Ezeket a konfliktusokat társadalmi szintű mediáció során lehet hatásosan feloldani. A párbeszéd során a felek nem az egyik fél igazságát keresik, hanem azokat a konszenzusos helyzeteket, amik a legtöbb igényt kielégítik. Egy ilyen folyamatban az emberek felismerik, hogy a nyílt, őszinte, közvetlen kommunikáció és a mások iránti tolerancia elengedhetetlen az érdekellentétek feloldásához. [4]

A közösségi tervezés

A fogalom meghatározásánál a Cselekvő Közösség oldalán található bejegyzést vettük alapul.

A közösségi tervezés egy folyamat, melynek célja, hogy egy terv, stratégia vagy jövőkép az érintettek aktív közreműködésével szülessen meg és az tükrözze az érintettek valós igényeit és szükségleteit. Fontos, hogy az érintettek a lehetőségekhez mérten már a folyamat legelejétől bekapcsolódjanak. [5]

A városfejlesztésben használt közösségi tervezés léptéke

Az elmúlt 2 évtizedben idehaza főként a városrehabilitáció keretében közterületi fejlesztések kapcsán került a közösségi tervezés alkalmazásra. Leginkább közterek, azon belül is főleg parkok megújításakor, de van példa belső udvarok megújítására is közösségi tervezéssel.

Ezen túlmenően idehaza is fontos előrelépés lenne a közösségi tervezés gyakorlatát egy egész szomszédság, akár negyed városfejlesztési jövőképének kitalálásakor használni. Ez nagyban segítené a megvalósításhoz szükséges konkrét lépések közös megtervezését is.

Mire kell figyelni, mitől jó egy közösségi tervezés?

A jó közösségi tervezési folyamatban komplex módon használjuk a társadalom bevonásának lehetséges eszközeit és a legmagasabb részvételi szinten (tájékoztatás, konzultáció, bevonás, együttműködés, felhatalmazás) [6] valósul meg.

Közérthető és pontos tájékoztatást ad a tervezés kereteiről és folyamatáról, érzékenyít és edukál az adott témával kapcsolatban
Jól méri fel az érintettek körét, figyelembe veszi a térhasználók csoportjait, konzultál az érintettekkel és szakértőkkel, igényfelmérést (kérdőív, interjú, fókuszcsoport, stb.) és helyzetértékelést készít
Ténylegesen bevonja és aktivizálja az érintetteket és szakértőket, párbeszédet kezdeményez több csatornán (események, közösségi fórumok, online platformok) és képzett facilitátorokat alkalmaz a folyamatban
Partneri együttműködésben valósítja meg a tervezést (odafigyel minden véleményre, döntéshozási módszert alkalmaz, például szavaz a tervváltozatokról)
Az egyes szerepkörök jól elkülönülnek (megbízó, tervező, facilitátor)
Tényleges felhatalmazást adnak a döntéshozók és az a terv valósul meg, amit az érintettek megalkottak

Közösségi tervezés vs részvételi tervezés

A közösségi tervezés kifejezés utalhat, hogy egy meglévő vagy formálódó közösség vesz részt a tervezésben, de ez nem előfeltétele. Egy társasház lakói nem feltétlenül közösség, mégis lakóközösségnek nevezzük. Egy utca, egy tér esetleg szomszédság sem működik feltétlenül közösségként, mégis gyakrabban használjuk a közösségi tervezés kifejezést egy ilyen léptékű tervezés esetén.

A közösségi tervezés sikerének egyik fokmérője, ha a résztvevők végül élő közösséggé alakulnak, ezzel az elköteleződés is erősebb lesz, kialakulhat az “ownership”, ezzel nagyobb esély nyílik a megvalósítás végén a fenntartási időszakban való aktív részvételre is. A folyamatba célszerű közösségfejlesztési akciókat és programokat betervezni és közösségfejlesztő szakembereket is bevonni.

A részvételi tervezés fogalmát inkább a városi, kerületi vagy ágazati szintű tervezéseknél használják, például egy településfejlesztési stratégia tervezésénél.

Folyamat-orientált vs cél-orientált

A közösségi tervezés egyik legfontosabb eredménye maga a folyamat, ahol finom “kémia” tud létrejönni, ahol kialakul az egymás iránti bizalom a különböző vélemények, nézőpontok és értékek megismerése által. A folyamat indirekt célja, hogy közös ügyként tudják az érintettek kezelni a környezetüket, ezáltal kialakul a közös felelősség a közös értékek mentén.

Jegyzetek

[1], [2] Szabad Európa podcast: Közösségi tervezés Alföldi Györggyel

[3], [4] Tér_Köz Példatár - Jó gyakorlatok a társadalom bevonására

[5] Cselekvő közösségek Wiki - közösségi tervezés

[6] Sherry R. Arnstein: A Ladder Of Citizen Participation (JADA, 1969)

További hasznos tartalmak

Közösségi tervezés konferencia 2019

Kreatív bürokrácia - beszélgetéssorozat 2020

kobrizsa — Sat, 28 Mar 2020 16:32:07 +0000

A város fejlesztése, átalakítása, üzemeltetése nagymértékben a bürokrácián, a hivatali dolgozókon múlik. Szerepük sokkal nagyobb a hétköznapi működésben, mint azt gondolnánk. Egy-egy engedély vagy szabály kapcsán minden lakó, vállalkozás találkozik az ügyintézési nehézségekkel.

A Mindspace már 10 éve az élhető város témakörét vizsgálja és különböző projekteken keresztül kisléptékű válaszokat keres és ad. Legyen szó Duna partokról, Rákóczi téri vásárcsarnokról, vagy a Palotanegyedről. Télen szeretünk beszélgetni, új és aktuális témákat felvetni, ezért fordultunk vissza ismét a város működése felé. Kijelenthetjük, hogy a lakosok bevonása kulcsfontosságúvá vált egy élhető város megvalósításának érdekében, így a klasszikus várostervező szakmák egyeduralmának vége van.

A beszélgetés sorozatot 3 alkalmasra terveztük, de a Korona vírus miatt a záró beszélgetés sajnos bizonytalan időre eltolódott. De az első két beszélgetés is tartalmas gondolatok megvitatásával telt. A két hétfő esti eseményen két-két vendégünk volt és a kérdésfelvetés résznél facilitátorok segítségével aktivizáltuk a közönséget.

2020. február 10-i rendezvény vendégei voltak:
Alföldi György, a RÉV8 alapító vezetője, jelenleg a BME Építészmérnöki karának dékánja
Polyák Levente, a KÉK és a Cooperative City kezdeményezés egyik alapítója

2020. február 24-i rendezvény vendégei voltak:
Le Marietta, a Járókelő alapítója, jelenleg Budapest főpolgármesterének részvételiségi főtanácsadója
Bindics Gábor, a pozsonyi Stara Trznica egyik alapítója és vezetője

kreatív bürokrácia

100 szóban Budapest 2019

kobrizsa — Fri, 20 Mar 2020 12:53:06 +0000

Budapest mára igazi nagyvárossá vált, ahol minden percben, mindenhol történik valami. A képeslapok és a prospektusok leírásai mögött mi, budapestiek hétköznapi történetek millióit éljük át: a "100 szóban Budapest" pályázat célja továbbra is az, hogy ezeket a személyes sztorikat tegye hozzáférhetővé a maguk eredetiségében és őszinteségében.

2019-ben immár hatodszor írtuk ki “100 szóban Budapest” című pályázatunkat, amelyre több, mint 1600 történetet küldtek be amatőr szerzők, akik valami érdekeset és eredetit akartak nekünk mesélni Budapestről. A zsűri csapatát ebben az évben Székely Kriszta filmrendező, Jakab Juli színész és dramaturg, Busa Pista zenész és Nagy Dániel Viktor színész alkotta, a beküldött szövegek közül ők választották ki a 100 legjobbat, a 100 legjobb közül pedig 12 kedvencüket, és a legjobb 18 év alatti versenyzőt. A nyertesek név szerint: Keömley Anna, Kemény Anna Amira és Papp Adrienn. A 18 év alatti kategória győztese pedig Maróti-Agóts Mátyás .

100 szóban Budapest

A Bródy utca felfedezésétől a közösségi utcavacsoráig 2019

kobrizsa — Mon, 16 Mar 2020 22:19:43 +0000

A feladatunk a projektben főként a VIII. kerületi Bródy utcára fókuszált. Az Európa Belvárosa program III. üteme tartalmazott olyan elemeket, melyek a program korábbi fázisaiban is sikeresek voltak, így a háztörténeti kutatások, történeti séták és a közösségi események, mint Gyereknap, Bródy piknik folytatódtak.

A Mindspace a téli időszakban (2019 január-március) 3 eseményt szervezett a Lumen Kávézó koncerttermébe, ahol a Bródy utcában lévő üzletek tulajdonosait, üzemeltetőit és az utca aktív lakosait várta. Ezeken az eseményeken az ismerkedésen túl közösen gondolkodtunk a tavaszi és nyári bevonáson alapuló eseményeken.

Az utcaünnep szervezése kapcsán végül első lépésben nem válalltuk a forgalom teljes lezárását, de az eseményben résztvevő üzlethelyiségek előtti parkolókat lefoglaltuk, így kicsit nagyobb tér nyílt az amúgy szűkös járdán túl az aktivitásoknak. A program lényege abban rejlett, hogy minden szolgáltató a saját üzletében és az előtte felszabadult parkolóhelyen programokat szervezett, melyet mi egy kis játékkal kötöttünk össze, melynek egy útlevél formájában is testet öltött.

A nyár egyik attrakciója egy igazi pop-up közösségi vacsora volt a Bródy utca alsó szakaszán. Mivel a szakasz burkolati felújítása miatt lezárták júliusban az utcát a forgalom elől, így a bontás előtti utolsó estén egy óriási asztallal, ideiglenes festéssel, sok-sok otthonról hozott finomság megosztásával, koncerttel tettük felejthetetlen élménnyé az ideiglenesen autómentesen használható utcaszakaszt.

Az év során a Csarnoknegyedben már jól bejáratott 8oldal zine magazin mintájára elkészítettük a Palotalap kadványt, mely évszakonként szállította menetrendszerűen a projekt híreit és egyéb érdekességeket a Palotanegyedből.

Az év végén a már hagyományosnak számító Bródy pikniken - sajnos a szakadó eső miatt a MÉSZ kiállítóterébe visszaszorulva - ünnepeltük a Palotanegyedet. A Verkstaden jóvoltából szitanyomó workshop, Bezsenyi Tamás várostörténeti előadást hallgathattuk meg a koncertekkel színesített estén.

2020. tavaszán több, mint egy éves előkészítő munka után elstartolt a 8oldal.hu weboldal, mely korszerű módon mutatja be a negyed épületeit, melyeknek a mostani és előző projektek során elkészült a történeti kutatásuk is.

Köszönet a Civilek a Palotanegyed Egyesületnek és az Újirány Tájépítész csapatának az események színesebbé tételéért.

Bródy utca szomszédságfejlesztés 2019-2020

1 év csarnokok és szomszédságok nyomában a V4 országokban

kobrizsa — Mon, 16 Mar 2020 21:45:39 +0000

Kick-off találkozónk alkalmával Pozsonyban találkoztunk, ahol minden partner bemutatkozott és bemutatta saját projektjét. A Stara Trznica felvirágzása remek példa a piacok, vásárok újjáélesztésére. Lehetőségünk volt megnézni az újabb fejlesztéseket, és részt vettünk egy vezetett sétán is a csarnokban.

Májusban Prágában találkoztunk újra egymással. A városi sétán megismertük a város sokszínű piacait, legyen az hagyományos termelői piac, vagy újhullámos, valamilyen témában specializált vásár.

Az ősz érkeztével mi is közeledtünk a projekt végéhez. Szeptemberben meglátogattuk a Local Initiatives Factory Association szervezetét Katowicében. Fókuszpontjuk Nikiszowiec, a korábbi bányász negyed, ahol most közösségépítéssel foglalkoznak. Részt vettünk az NGO Fesztiválon is, ahol bemutattuk “4 Cities 4 Markets” zinünket, ami a V4 országok piac és szomszédság rehabilitációjával foglalkozik.

Zárórendezvényként meghívtunk mindenkit az ötödik Rákócziterezésre, Budapestre. Partnereinket körbevezettük a város piacain, vásárcsarnokaiban és tematikus utcáin, mint például a Fővám téri vásárcsarnok vagy a Bartók Béla Boulevard. Két napos rendezvényünkön ismét a Rákóczi téri csarnokkal és környezetével foglalkoztunk, valamint bemutattuk a kész esettanulmányt is a V4 országok piacairól.

A projekt során lehetőségünk volt perspektívába helyezni a Rákóczi téri csarnok helyzetét, együttműködhettünk, tapasztalatot cserélhettünk hasonló cipőben járó partnereinkkel a régióból. Hálásak vagyunk, hogy velük dolgozhattunk 2019-ben.

Részletek: https://smartcitybudapest.eu/project/v4-market-and-neighbourhood-revital...

V4 csarnokok és szomszédságok 2019

Rákóczi Rekreáczió foglalás

kobrizsa — Thu, 07 Feb 2019 14:07:18 +0000

Megnyitjuk a tél elől menekülő egy-két fős Rákóczi téri rekreációs klubunkat március elejéig. A hely tele van növénnyel, napspektrumú lámpával, meleg van és nyugalom. Heti hét nap jöhettek 50 perces váltásokban nyugágyon henyélni. Időnként meghirdetünk speciális programot, zenei kikapcsolótól hangjátékhallgatásig. További részletekért gyertek a Mindspace és a Rákócity Facebook oldalunkra.

FOGLALJ LE MAGADNAK EGY NYUGODT ÓRÁT! KLIKK!

Rákóczi vakáczió címen napközi tábort szervezünk a tér környéki gyerekeknek

Dóri — Mon, 02 Jul 2018 15:42:35 +0000

Szia Rákóczi tér környéki gyerek!

Üdv Rákóczi tér környéki szülő!

Augusztus 13-17-ig Rákóczi téri napközi tábort hirdetünk környéki 6-14 éves embereknek.

Négy nap alatt nyolc programon vesznek részt. Kipróbálhatják például a ruha szitázást, a fotózást, az újságkészítést, rizográf nyomtatást, rákóczi induló írást és persze lesznek izgi városi játékok is.

Öt fős csoportonként két felnőtt lesz velük.
Hétfőtől csütörtökig reggel 9-től délután 4-ig tartanak a foglalkozások, középen egy ebéddel. Pénteken a gyerekek kiállításával zárjuk a hetet. A tábor létszáma 20 fő.

HA NINCS GYEREKED,
de érdekel a tábor, írj nekünk, mert minden szupport megtalálja a helyét!

HA KICSIT FIATALABB VAGY,
mint 6, de minden vágyad, hogy részt vegyél, keress fel minket apukáddal, vagy anyukáddal és megbeszéljük.

Hozzájárulás:
Az alap hozzájárulás 10.000, a támogatói 20.000 forint. Ez tartalmazza a foglalkozásokat, az alapanyagokat és hétfőtől csütörtökig az ebédet.

ELLENBEN!
Húsz helyből négyet ingyen biztosítunk azoknak, akik szívesen jönnek, de épp anyagilag nem tehetnék ezt meg.
Szóval tényleg bátran jelentkezzen mindenki, akit érdekel!

Jelentkezni július 17-ig lehet személyesen a Vásár utca 4-ben, Facebookon, vagy emailen az info@mindspace.hu-n.

Túljelentkezés esetén a Rákóczi tértől való lakótávolság alapján döntünk.

Pacsi, csókolom, üdvözletünk,
a Mindspace és a Rákóczi tériek: Verkstaden, Hurrikan Press, BRFK Gallery, UbikEklektik, Konfekció, b a b a, és a többiek

Negyedszerre 100 szóban Budapest

kobrizsa — Tue, 05 Dec 2017 17:18:14 +0000

Budapest egy nyitott könyv, csak körbe kell nézni és már is olvasol a sorok közt. Dübörgő villamosok, fiatal szerelmesek a Károlyi kertben, turista áradat a Nagy Vásárcsarnokban, galambok az aluljárókban, naplementék a Citadellán és hajnali eszmélések a Király utcában. Mindenkinek vannak történetei a városról, mi ezekre vagyunk kíváncsiak. Idén is meghirdettük a 100 szóban Budapest pályázatot. A zsűri tagjai Winkler Nóra, Kemény Zsófi, Nagy Dániel Viktor és Szálinger Balázs pedig kiválasztották a sok történet közül, melyik 100 kerüljön be a kiskönyvbe. A legjobbnak ítélt 12 történetet október 6-án kiállítottuk, kortárs illusztrátorok munkáival együtt. A kiállításmegnyitón a díjátadót zenei performanszok keretezték, a Csicsergok es MIG singers, iamyank illetve Kiss Krisztián és barátai kiválasztottak egy-egy történetet, amit megzenésítve előadtak.

A pályázatot immár negyedik éve rendeztük meg, a felhívásra összesen 1036 mű érkezett online és postai úton is, illetve a Szabó Ervin Könyvtárban kihelyezett 100 szóban Budapest dobozokba is bedobhatták a jelentkezők történeteiket. Csapatunk ezekkel a Budapestről szóló rövid, szubjektív történetekkel egyre több embert szeretne arra inspirálni, hogy ők is papírra vessék a fővárossal kapcsolatos érzéseiket, élményeiket. A pályázat lényege, hogy bárki megírhatja véleményét, történetét Budapesttel kapcsolatban, ám ezek a budapesti sztorik nem lehetnek hosszabbak 100 szónál.

A Mindspace egyik alapítója egy 2014-es chilei utazása során találkozott Santiago de Chileben a Plagio csapatának tagjaival. Ők 16 éve kezdeményeztek egy városi történeteket feldolgozó pályázatot. Az ötlet annyira jól sikerült, hogy a chilei felhívásra minden évben több tízezer pályázat érkezik. A kezdeményezés 2014-ben Budapesten indult először Európában.

A 100 szóban Budapest pályázat nem jöhetett volna létre a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál együttműködése és támogatása nélkül. Köszönjük a Fiatal Írok Szövetségének is a hatalmas segítséget.

Szöveg és videó: Gunther Dóri
Fotó: Horváth Győző
Közzétéve: 2017.11.10.

100 szóban Budapest