Az idei pályázat sok szempontból máshogy alakult, mint szokott. A pandémia okozott egy kis kavarodást és tavasz helyett ősszel rendeztük meg a történetíró versenyt. A beküldésre 2 helyett 1 hónapjuk volt a pályázóknak, de így is rekordot döntött a 100 szóban Budapest: több, mint 2000 történetet kaptunk.
A társadalmi részvételtől a közösségi tervezésig
Mivel mi magunk is foglalkozunk a részvételi/közösségi tervezéssel, ezért kicsit utánajártunk és mélyebbre ástunk a társadalom bevonás témájának. Ebben a bejegyzésben több forrást alapul véve összeszedtük a számunkra fontos kérdéseket, amikre konkrét hivatkozások és a saját gondolataink felhasználásával válaszolunk.
A társadalmi részvétel fogalma a városfejlesztésben
Mi a lényege a társadalmi részvétel fogalmának?
A fogalom alapja az angol “public participation”, magyarul társadalmasítás vagy társadalmi részvétel. Alföldi György megfogalmazásában
- a városfejlesztés területén a “public participation” azt szeretné elérni, hogy a döntéshozók és az emberek között egy szorosabb kapcsolat jöjjön létre,
- meghatározott keretek között bele lehessen szólni a mindennapi történésekbe és aktívan közreműködni a várostervezési folyamatokban,
- a “public participation” az általános demokratikus működési elvek gyakorlati alkalmazása. [1]
“A fogalom magyar használatát az 1980-as években a rendezési tervek kapcsán szervezett lakossági fórumokra is próbálták alkalmazni, valójában az EU-ba történő belépés után került be az eszközrendszerbe, mikor kötelező elemmé vált az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) kidolgozása kapcsán”. A gyakorlat elterjedésében segített, hogy a lokális döntési kérdések alkalmával mind a tervezők, mind az önkormányzatok a társadalmi részvétel eszközrendszerében láttak megoldási lehetőséget. [2]
Mik a társadalom bevonásának lehetséges eszközei?
A lehetséges eszközök felsorolásához a TérKöz Példatár - jó gyakorlatok a társadalom bevonására kiadványában szereplő gyűjtést vettük alapul.
Az eszközök a fejlesztésben érintett közösségek elérését, tájékoztatását, edukálását, mozgósítását, bevonását és együttműködését segítik. Az eszközöket az alábbi kategóriákba tudjuk sorolni:
- nyilvánosság (szórólap, hírlevél, plakát, tábla, honlap, kiadvány, közösségi média, imázsépítés)
- szervezés (helyi erők összefogása, helyszíni projektiroda, helyszíni együttműködés,
külső szakértők bevonása) - tervezés (meglévő tudás felhasználása, igényfelmérés, helyszíni tervezési alkalom, részvételi fórum)
- közösségi akciók (tesztelés, modellezés, közösségi megvalósítás, sportrendezvény, művészeti események, közösségi esemény, mobil berendezések, üzenőfelületek)
- társadalmi programok (városhasználati oktatások, közösségi szociális programok, kulturális programok, környezetvédelmi programok, helytörténeti programok, városszépítő programok)
Ahhoz, hogy a társadalom bevonás folyamata eredményes legyen, az eszközöket jól kombinálva, előre megtervezett összehangolt lépésekre van szükség. [3]
Miért fontos/hasznos a társadalmi részvétel?
A válaszokat szintén a TérKöz Példatár - jó gyakorlatok a társadalom bevonására kiadványából hivatkozzuk.
A kerületi önkormányzatoknak érdeke, hogy a projektek valós igényeken alapuló, társadalmilag elfogadott fejlesztések legyenek, támogassák a meglévő helyi közösségek kialakulását és megerősödését.
A városi térben, ahol sok ember él együtt kis helyen, a különböző érdekellentétek számtalan konfliktust szülnek. Ezeket a konfliktusokat társadalmi szintű mediáció során lehet hatásosan feloldani. A párbeszéd során a felek nem az egyik fél igazságát keresik, hanem azokat a konszenzusos helyzeteket, amik a legtöbb igényt kielégítik. Egy ilyen folyamatban az emberek felismerik, hogy a nyílt, őszinte, közvetlen kommunikáció és a mások iránti tolerancia elengedhetetlen az érdekellentétek feloldásához. [4]
A közösségi tervezés
A fogalom meghatározásánál a Cselekvő Közösség oldalán található bejegyzést vettük alapul.
A közösségi tervezés egy folyamat, melynek célja, hogy egy terv, stratégia vagy jövőkép az érintettek aktív közreműködésével szülessen meg és az tükrözze az érintettek valós igényeit és szükségleteit. Fontos, hogy az érintettek a lehetőségekhez mérten már a folyamat legelejétől bekapcsolódjanak. [5]
A városfejlesztésben használt közösségi tervezés léptéke
Az elmúlt 2 évtizedben idehaza főként a városrehabilitáció keretében közterületi fejlesztések kapcsán került a közösségi tervezés alkalmazásra. Leginkább közterek, azon belül is főleg parkok megújításakor, de van példa belső udvarok megújítására is közösségi tervezéssel.
Ezen túlmenően idehaza is fontos előrelépés lenne a közösségi tervezés gyakorlatát egy egész szomszédság, akár negyed városfejlesztési jövőképének kitalálásakor használni. Ez nagyban segítené a megvalósításhoz szükséges konkrét lépések közös megtervezését is.
Mire kell figyelni, mitől jó egy közösségi tervezés?
A jó közösségi tervezési folyamatban komplex módon használjuk a társadalom bevonásának lehetséges eszközeit és a legmagasabb részvételi szinten (tájékoztatás, konzultáció, bevonás, együttműködés, felhatalmazás) [6] valósul meg.
- Közérthető és pontos tájékoztatást ad a tervezés kereteiről és folyamatáról, érzékenyít és edukál az adott témával kapcsolatban
- Jól méri fel az érintettek körét, figyelembe veszi a térhasználók csoportjait, konzultál az érintettekkel és szakértőkkel, igényfelmérést (kérdőív, interjú, fókuszcsoport, stb.) és helyzetértékelést készít
- Ténylegesen bevonja és aktivizálja az érintetteket és szakértőket, párbeszédet kezdeményez több csatornán (események, közösségi fórumok, online platformok) és képzett facilitátorokat alkalmaz a folyamatban
- Partneri együttműködésben valósítja meg a tervezést (odafigyel minden véleményre, döntéshozási módszert alkalmaz, például szavaz a tervváltozatokról)
- Az egyes szerepkörök jól elkülönülnek (megbízó, tervező, facilitátor)
- Tényleges felhatalmazást adnak a döntéshozók és az a terv valósul meg, amit az érintettek megalkottak
Közösségi tervezés vs részvételi tervezés
A közösségi tervezés kifejezés utalhat, hogy egy meglévő vagy formálódó közösség vesz részt a tervezésben, de ez nem előfeltétele. Egy társasház lakói nem feltétlenül közösség, mégis lakóközösségnek nevezzük. Egy utca, egy tér esetleg szomszédság sem működik feltétlenül közösségként, mégis gyakrabban használjuk a közösségi tervezés kifejezést egy ilyen léptékű tervezés esetén.
A közösségi tervezés sikerének egyik fokmérője, ha a résztvevők végül élő közösséggé alakulnak, ezzel az elköteleződés is erősebb lesz, kialakulhat az “ownership”, ezzel nagyobb esély nyílik a megvalósítás végén a fenntartási időszakban való aktív részvételre is. A folyamatba célszerű közösségfejlesztési akciókat és programokat betervezni és közösségfejlesztő szakembereket is bevonni.
A részvételi tervezés fogalmát inkább a városi, kerületi vagy ágazati szintű tervezéseknél használják, például egy településfejlesztési stratégia tervezésénél.
Folyamat-orientált vs cél-orientált
A közösségi tervezés egyik legfontosabb eredménye maga a folyamat, ahol finom “kémia” tud létrejönni, ahol kialakul az egymás iránti bizalom a különböző vélemények, nézőpontok és értékek megismerése által. A folyamat indirekt célja, hogy közös ügyként tudják az érintettek kezelni a környezetüket, ezáltal kialakul a közös felelősség a közös értékek mentén.
Jegyzetek
[1], [2] Szabad Európa podcast: Közösségi tervezés Alföldi Györggyel
[3], [4] Tér_Köz Példatár - Jó gyakorlatok a társadalom bevonására
[5] Cselekvő közösségek Wiki - közösségi tervezés
[6] Sherry R. Arnstein: A Ladder Of Citizen Participation (JADA, 1969)