Rosta Gábor - Városi kertek

Mikor határoztad el, hogy nekiállsz a városi kertekkel foglalkozni?
2009-ben megjelentettem egy könyvet A városi tanya címmel. Abban már írtam a városi mezőgazdaságról, és akkor úgy gondoltam, hogy ezt meg kellene honosítani Magyarországon is. Azóta ezzel foglalkozom, a főiskolai tanítás mellett.

Mik voltak a legnagyobb nehézségek, illetve azokat hogyan oldottad/oldottátok meg?
Semmi előképe nem volt a városi mezőgazdaságnak Budapesten. Főleg a jogi kérdések tisztázása volt nagy feladat, illetve találni egy önkormányzatot, ahol meg lehetett csinálni az első mintakertet. Ez lett az Első Kis-Pesti Kert.

Miket tartasz a legfontosabb eredményeknek a munkáitok kapcsán?
Megvalósult a kert, kialakultak a jogi, közösségépítési, kommunikációs és kerttervezési metódusok, mostantól bármely önkormányzattal tudunk kerteket alapítani. Kialakult egy olyan know-how, amely mostantól bárhol alkalmazható.

Mi motivál az egyes kertek/projektek létrehozásában?
Válság van, sokrétű ellehetetlenedési folyamat. Ennek egy kicsi megoldása az önellátás kultúrájának felélesztése és a közösségek alakítása. A magyar társadalomnak nagyon nagy szüksége van élő szomszédsági közösségekre, ehhez kiváló terep a kert.

Hogyan szeretnéd magatokat látni 5 év múlva? Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?
Remélem öt év múlva az Egyesület elnyer valamiféle központi (városi, állami) támogatottságot, ahogy ez a világ nagyvárosaiban történik, a politika rájön, hogy ez önellátás alapjog, támogatandó kezdeményezés. Remélem öt év múlva közel száz kertünk lesz, és a városi kertek megszokott, támogatott részei lesznek a városnak.

Milyen területen tudjátok elképzelni az együttműködést más szervezetekkel?
Helyi közösségekkel már eleve jó a kapcsolatunk, jövőre lesznek kertek, amelyeket már a helyi önszerveződő közösségekkel együtt valósítunk meg.

Rosta Gábor
Főiskolai tanár, Városi Kertek Közhasznú Egyesület elnöke.
www.avarositanya.hu
www.varosikertek.hu